2009. május 16., szombat

 

 

MEG

KÖNNYÍTETT KŐTÁBLA ÜZENET AZ OLVASÓNAK

?

BÁR NEM VAGYOK MÉG MINDÉG BIZTOS BENNE

DE A DOLGOK JELENLEGI ÁLLÁSA SZERINT EGY

ELŐRE ÚGY NÉZ KI A DODO(G) HOGY VAN EGY VI

RTUÁLIS OLVASÓM AKI SAJNA CSAK FÉLIG INTE

RAKTÍV UGYANIS CSAK A BLOGOM MEGJEGYZÉS

KERETEI KÖZT HAJLANDÓ KOMMUNIKÁLNI ÖNM

AGÁVAL AMÚGY AZ ÉLETBEN - BLOGOLVA - SOKAT BESZÉLGET

(T)ÜNK ITT MEG ÚGY TESZ MINTHA SOHASEM LÁTTUK

VOLNA EGYMÁST ÉS MINTHA MOST ISMERKEDNÉNK

MEG - ÖSSZE VALAMILYEN KÖZÖS ISMERŐSÜNK TEMATIZÁLT

TEMETÉSÉN : //  HÁT SZÓVAL ÍGY ÁLLUNK? / ELKTRONIKUSAN

TÖKRE IDIÓTA ANALFABÉTÁK VAGYUNK ? TEMETJÜK AZ

SZÓT VAGY MIT IS MONDOK MÁR MEGINT LEÍRVA:

 

UGYANIS KAPTAM MEG(A)INT 1/EGY L.E.G. SZÖVEGES

ÜZENETET ERREOR A VIRTUÁLIS MICRO – SOFT AGYAM

EGYBŐL BENYÖGTE RÁ AZ UNALMAST AZT MONDTA:

NEM NYITOM MEG ! HANEM VEGYÉL – TÖLTS LE EGY MÁ

SI(Í)K INGYEN SZOFTVER SZART/PUHAMODUL AGYRÉSZT

MAGADNAK!  NE FÉLJ NEM MÉRGES HARAPJ BELE FINO MAEN

FEJLESSZ / FELTÉVE HA LÁTNI AKAROD A LÉNYEGET VAGY NÉZD A

HTML – BEN SZÉJJEL HULLOTT VÁLTOZATÁT ÉS E- TACEPAOBÓL

BÖGYÖLLÉSZD KI HOGY MI IS A TEENDŐ HA NETÁN MÉGIS

PÁLYÁZOL A LEGBARAKKABB JÚNIÁLISÁRA LEGALÁBB EGY

L E G KISEBB PÁLYAMŰVEL A PÁRHUZAMOSOK A VÉGTELEN

BEN(N)

EGYSZER MAJD ÚGY IS TALÁLKOZNAK CÍMEN HA TANÁLKOZNAK

 

FÉLIG – MEDDIG INTER AKTÍV BLOG OLVASÓ(M) PREJUDIKÁCIÓJA:

AZT MONDOD EZZEL HOGY SÍNEN VAGYUNK?

 

MIND A KETTEN UGYANAZON HAJTÁNYOLUNK PÁRHUZAMOS

PÁLYÁN AZONOS NYOMTÁVON ÉS EGY IRÁNYBA TARTVA NYOMATJUK?

 

ÉS MONDD MÉG MEG NEKEM AZT IS EGY SZÓBAN BLOG ÍRÓM

MI A KÖNNYÍTÉS EZEN AZ ÚJABB STONE BLOG TÁBLÁDON?

 

NA LÁTOD KŐTTÁBLA BLOG OLVASÓM

EZ A BESZÉD ÍGY KELL EZT INTERAKTÍVAN CSINÁNI

JÓL LÁTOD EZ MÁR AZ ANYAGTALAN KREATIVITÁS

EZ MÁR A LÁTSZATRA CSELEKVÉS NEM CSELEKVŐ

ÚJ ESZTÉTIKA MINŐSÉGE - ÜZENETE ÉS EGYBEN MINDEN 3.

ÉVEZREDI ÜZENETNEK A TISZTA JELENTÉSE / FRACTAL KARAKT

ERROROLÓGIA A HIÁNYOS ÍRÁSJELEK KÁOSZA A TÖMÖRÍTETT FÁJLOK

GÉPI AGYAS HARCA A TÖRTÉNELMIETLEN SZAVAK LOGIKUS HALMAZA

ÚJSZERŰ KÁNON(J)A AZ Ő MOTORJÁNAK PERPETUM MOBILIÁJÁNAK VÉGTELEN

SZÍVÉNEK ENERGIÁJA AZ UROBOROSVRUS BLOGONANIA GYÖNYÖRŰSÉGE AZ ÉLVEZET

FOGYASZTÁSÁNAK MÉRTÉKTELEN MEGVEZETÉSE

TÖMÖRÍTVE:

LVASOM FIKCIONÁLVA DE NEM ÉRTEM DE EZ MÁR

NEM AZ ÉN FIKTÍV BAJOM REMÉLEM BÁR NEM

TOM HOGY IS KERÜLTEM ÉN FELTÉTELEZVE IDE LEHET

HOGY EGY SZÜLETETT RECENZOR ÉS NEM IS OLVASÓ  VAGYOK?

MÉG TÖMÖREBBEN:

2009. május 13., szerda

AZ ELSŐ INTERAKTÍV OLVASÓ SZÜLETÉSE

HAL E LUJA, - MEGJELENT AZ ELSŐ INTERAKTÍV OLVASÓ A(Z) GMAIL BOXOMBAN : )

 

… dezső, - mondjuk azt, hogy ismét közeleg május havának közepe. … ebből következzen egy számvetésre, valót imitáló irodalmi beszélgetés, amelyben a szereplők mi ketten leszünk és… 

Irodalmi számvetésnek mondom, tehát egy bizonyos időszakunk félig – meddig közösen megélt átváltozásairól, azaz, különös implikációiról szeretnék egy hozzád szóló összegzésben számot adni nagyjából egy esztendőnek a beszéd perifériáin született hozamáról.

 

Mint látod ismét „dezsőnek” szólítalak. Leírva, egy belső képződményre utalok, egy belső sajátos hangalakzatra, arra és olyanra, ahogy hozzád szólok magamban. Úgy írtam le, ahogy magamat is szólítom, ha hozzám intézek némi intelmet, vagy egyéb megjegyzendő szavakat, vagy ha nagyon eltávolodok már az eredetinek vélt „id” – émtől, akkor tényleg ilyen változatlan formán nevezem meg magam is az nevem: „i d i j ó t a”. A dolgok és a szavak nem egy könnyen változnak meg az eredeti tartományukban. Valamilyen oknál fogva tartósítva vannak bennünk, valamiféle biztonsági tartalékként megmaradnak a háttérben, a függönyünk mögött, s onnan figyelik a színpadon zajló eseményeket, s amint elakadnak a szereplők, finoman, vagy néha durván, de sohasem úgy hogy a közönség is meghallja, szóval súgnak. S ettől a darab folyik tovább, mindenki teszi a dobogó deszkán a dolgát; játszunk egymással, megjátsszuk másoknak mit sem törődve a szerzőink és mások elvárásaival.

 

A ('z ismert) < style="mso-spacerun: yes">  és ehhez önkényesen társított névvel jelentünk meg;  ami jól példázza és egyben megmutatja hogy mind a ketten hajlamosak vagyunk a változások követésére, képesek vagyunk még mindig megújulni, ami által alkalmasak vagyunk a kor kihívásainak, megfelel(tet)éseinek az elvárásainak a kényszeres teljesítésére, illetve, az irracionális kritikájára. …Mert hiszen a nevek, melyeket ehhez a dolgunkhoz e m u n k a közben felvettünk, ezeket a z átváltozásokat a legrelevánsabban tükrözik is. Tavaly óta, voltál te László Kiss Dezső; L.K.D., aztán ebből lettél lkd. Én kezdetben Laci voltam, majd lettem Lafu. Néha összekevertem a neved betűit, s lettél KDL, más esetben kissdezső. Ezt korrigáltad így: l. kis d vagyok, semmi más. Error én jöttem az uroboros névvel, melyt követtek az ilyesfélék: pseudo Savonarola (sav, onania, orália stb.) te sem maradhattál ki ez összezavaró játékomból, re hát ismét váltottál, s így lettél magyar dezire, írva: Magyar Deziré. És ez még csak néhány volt belőlük, az egyéb elektronikus nick name – ekről - - ha valamiről - - , hát róluk most tényleg jobb hallgatni.

 

Hol is tartunk, ma hogy is szólítsuk meg egymást a BARAKK darabban, amibe a kölcsönösen elfogadott és megkötött szerződéseink elfogadásával belekerültünk? Tegnap te azt mondtad megint, hogy sehol sem vagy; tetézted azzal, hogy a periféria Perifériáján egyensúlyozol megint. 

E -ZI(ZZ)N

Bűn- tudatlan visszaesőnek aposztrofálódott bennem mindez, és már hozzá is csaptam: a szíveden múlik, hogy ez az érzület valós, avagy csupán egy álcázott közönyösség átöltöztetése, készülődés egy újabb virtuális belépőre. Amint leírtam hozzád ezt a szíves valamit, máris kételyeim támadtak, az én külső kerületeimben árválkodó szívügyeimmel kapcsolatosan.

 

Te „id”, - így magamhoz, hogy merészelsz valakinek szívről, lélekről, szeretetről bármit is mondani, amikor te magad is azt keresed az ilyesféle peremhelyzetű, érzéketlen dolgaidban? Aztán jött a Hamvas idézettel összeragasztott, lélekhasadt leveled, az érintések és egyéb válsághelyzetek tisztázására kreált más egyebekkel össze a p l i k á l v a. Ma pedig ez, a folytatásnak szánt, még zavarosabb. Számvetés, összegzés, tisztázás. Újabb címkék, újabb felhők jelentek meg a gondolataidban. Irodalmi különösnek nevezed, egy idióta személyesnek tűnő levélszerű képződményben folytatni kívánod, valamiféle szívügyből kifolyólag. Kellet hogy jöjjön ehhez valami, valaki, egy külső helyről, amivel ezt meg is indokold magadnak, és ami meg is jött úgy, hogy nem számítottál rá. Ő az. Az első, az ahogy írta is a megjegyzésében: itt vagyok, de nem tudom hogy kerültem i d e , de ez nem semmi

 

Van egy olvasó, egy interaktív, a nyílt levelezői beszélgető írásaim peremén, akinek nincsenek megfogalmazható elvárásai. Van, és az is lehet, hogy vár valamire, és mint olvasó el is vár valamit ezen két lehetséges színtérben (uroborosgmail, selfmediablog.spot)  zajló szövegeseményektől. Légy türelmes kedves, kissé megzavarodott Olvasó. Hamarosan visszajövünk hozzád, - vagy ha nem, hát akkor nem, - ezt már dezső tette hozzá, most megint mint periférikus dezire, az újabb kiállítást szervezők, már  - már kötelezőnek is vehető hanghordozásával (sic). Én idijóta! – megint eltértem a tárgytól, - pedig napok óta mást sem teszek, mint a lényegre, a tárgyra próbálok koncentrálni, s erre másokat kényszeríteni: NEM SZERETEM A TÁRGY NÉLKÜLI LEVELES DOLGOKAT…

 

Mi a tárgyam ma a neveken és az elnevezéseken kívül? Mi lehet a dolgom bármi olyan beszédekkel, amelyek általu(n)k elhangzanak, néha egymásból intonálódnak? Mit akarhatok Lionel Trillingtől, Michel Foucaultól, Hamvas Bélától, vagy László Kiss Dezsőtől az egy interaktív ide – oda vetődő olvasómmal? Ez így már különös irodalom? Ez már az irodalmi beszédek különleges egybeesése, vagy csak az énem különleges játékának a kivetüléseiben, bizonyos hallucinációknak a rögzítési kényszeréről van az „id” – émben szó. Mindegy mi ez, azt tudom róluk, hogy kényszerítenek erre a (tagolásra). Meg kell írnod valakinek, meg kellene velem érinteni valakit, írta Hamvas, s tekerem ki én a végtagját. Meg kell értenie a szavakat a világnak, mert különben elvész, eltűnik az Ember,  - figyelmeztet bennünket Foucault egy felajánlott „fogadásában”, és én belemegyek, azaz, fogadok véle. Vagy, Trilling „tanárúr” 1947 –ben, a  Kenyon College – ban tartott előadásán: Mikor a múlt nagy, tagolt formába öntött emlékeit olvassuk, észrevesszük, hogy hiányzik belőlük valami, ami a kortárs irodalom tagolt formájú emlékét kíséri…, - nem hagyom annyiban, összehasonlítom egy véletlenszerűen a tudás archeológiájából kiemelt,  foucaulti szöveggel (63. old.): Azoknak az együttes formáknak a kapcsán, amelyek tolakodóan, de zavarosan úgy mutatkoznak be mint az elmekórtan, a közgazdaságtan, a nyelvtan, az orvostan,  feltettük a kérdést,  miféle egység alakította ki őket: nem lehet-e,  hogy puszta utólagos rekonstrukciók egyedi művek, egymást követő elméletek, fogalmak és tételek alapján, amelyeket némelyek közül a hagyomány elvetett, másokat megtartott, míg megint mások a feledés homályába merültek, majd ismét napvilágra jöttek? Nem lehet-e, hogy pusztán egymással összefüggő vállalkozások sorozatai voltak? Tehát a tárgyam az olvasói dolgom, - összegzem újra dezsői „id” – émnek. Mi közöm van mindehhez? - kérdezi dezire. Mi közünk van egymáshoz a szavakon túl? – kérdeztetem közösen.

 

Implikációk döngicsélése mindez, - e szavakkal jön be a színre ismét Trilling: A múlt varázsa részben a csendjében rejlik  - az implikációk zavaró zsibongása nem hallatszik, ránk már csak az maradt, amit hiánytalanul megfogalmaztak, amit pontosan szavakba öntöttek. Tehát zsibongunk csupán, méhkasban döngicsélünk, zavarosan mindig más nyelven mutatkozunk be, így az is természetes, hogy mindég más néven tesszük ezt.

 

Most pedig nézzük meg működés közben (uroboroselfmedia@gmail.com) e z elmekórtannal vetekedő írás(un)kat, figyeljük meg közösen az interaktivitását, hatásmechanizmusát, azaz, várjunk vele valamennyit, hátha tagolódni kezd az idő valamiféle újabb nyelvben, - vagy mit tudom én, egyáltalán hogy kerültem ide e nem semmi, majdnem csend állapotába…                   

2009. május 12., kedd

LEVELHAMVASBELATOL

Címkék: dió, gén, ész,

Írta: PÉNZ (RE Diogenes:)) VÁLTÓ

VALAKI KOTORÁSZIK A HORDÓMBAN
VALAKI EGY, - EMBERSZERŰ OLVASÓ?
VALAKIT MEGINT MEGÉRINTETT HAMVAS BÉLA?

Pénzváltó (pv):
Ide másolom H.B. egyik sirámát, vagy talán vágyát, azaz, egy olyan
olvasó ember utáni sóvárgását, ami nem teljesülhet soha már, - ha csak
nem fizetnek meg rendesen érte : )

NKA: Tisztelt pv!
MI, - támogatjuk!

  Megvillan váratlanul egy mondat : " A járvány úgy kezdő-
dött, hogy mindenki trónkövetelő lett."
  Költőkről gondolkodik Hamvas Béla?
  " Tegnap kinyújtottama kezemet valaki felé, s nem vette észre ;  ma
felém nyújtotta ki valaki, és én vagyok az, aki nem veszem észre."

pv: Egyelőre ennyi.

Tisztelt NKA!
Ki a teljesítés, illetve a számla befogadó?
Hány százalékos ÁFA terheli?


REDIOGENES:

Tisztelt pv!

Sajnálattal közlöm önnel, hogy Hamvas Béla,
ezen szövegtartományba tartozó leleteit én már
nagyon régen megkaptam az öncélú kutatásaimhoz.

De és amennyiben még továbbra is foglalkozni kíván
e témával, akkor ez ügyben sürgősen keresse fel a
titkárságomon a Mallarné nick nevű hölgyet - - aki
egyébként költőnő is - -  és tőle kérje el az idevonatkozó
kutatói szerződés tervezetemet.

Üdvözlettel: DIOGENES (dgs)

--
ladany/lafu

P.S. az érintettekhez: Reppeljétek tovább, vagy ahogy tudjátok!

2009. május 11., hétfő

ATOMIZÁLÓDÁS (SIC)

azért nyitottam, ...mert ott sokkal rosszabb, mint itt
azért érdemes 007 percenként blogot nyitni, mert különben
csend lenne egy pillanatra abban a másik Lionel t(r)illingi méhkasban
megszűnne az atomhang, a z a bizonyos döngicsélés és meghallanánk végre
milyen is az, amikor hallhatatlanul s e m m i t sem pörget a mé(hész)ly

de mit is pörgök már megint, mint egy proton?

nálam most Trillinget és Foucault dobta fel
a fecsegő - csecsebecse felszínre e semmitelen pörgés részecskegyorsítója:

hogy lehet az, hogy két ennyire egymástól távollévő kulturában
ennyire egyformán szól a hegedű?
hogy nem vettem észre már akkor,
amikor először olvastam Trillinget a nádasban, hogy valami egészen másként szól
a tengeren túl és egészen máshogyan értjük majd meg, ha ugyan ezt
egy francia mondja majd jóval később za ő sajátos szóárjában?

az igaz, hogy ez utóbbi hozzátette:
mindegy ki beszél és kinek a szavait mondja
a lényeg az hogy sz ó l j o n

de hát az ábra nem azt mutatja, hogy bárki is szeretné,
hogy bármi szóljon is hozzánk, vagy hogy érdekelne is
valakit, hogyha azt szépen mondja, festi, zongorázza...

szóval mindegy csak haddszóljon újra a hatlövetű bondblog?
a hetediknek így is úgy is te nyitod meg az utolsó másodpercében,
te húzod meg a ravasz agyonizélt atomravaszt?

nézem ebben a 'zar irigylésreméltó szerkesztőben a címkéket:
Beállítások; Elrendezés; Pénzreváltás stb.
melyiket lőjem ki,
- apénzváltóst, avagy a "Bejegyzéscímkék" jelentésűt?

vagy ti még meg sem nyitottátok a magatokét?
azt sem tudjátok hogy miről ugattam ez idáig?
H-é skacok, - gyerünk pénzt keresni, vagy címkét gyártani napszámra
pot a o tot ütetni garmadába

Címkék: izzadó-atom, izélődés, pénz,

ATOMVERS MINDENKINET BLOG

izzadnak az atomjaim
hálójában pók szorgoskodik
versíró versenyre készül sző
akár az esti programajánló:

hová is menjek moziba?
SZÍVENSZÚRTSZALMAZSÁK
tele bolhával
BLOGATOMHÁLÓJÁBAN
tele jamesbolondokkal

*

IZZADÓ GYÖNGYÖZŐ HOMLOOK

na nézzükk együtt
mennyit is fizetnek mindezért
a kufárok és a pénzváltók

lookra jöttél?
itt a helyed
pakold ki
az árud

gyöngy
homok
Ő


U.N.O.M.

VISSZAMEGYEK A KÁVÉZÓMBA!
uroboroselfmedia@gmail.com
a jelszót meg úgy is tudjátok: selfmedialafu33  


VALAHOLMÁRLÁTTAMEZTAZALAKOT

imréhez

valahol már átléptem egyszer az árnyék 
képeimen
valahol már átértékeltem a lényeget
a képeimet
és valahol még sem történt semmi

a szóképeim csupán árnyak
a valóm setét foltjaiban 
aránytalanul maszatolódnak
a kép - szó - hangjátékaimban

EGYKIALLITASKEPEI

azt nem értem, hogy mér nem jó ez a meglévő gmail cafémban
az igaz hogy nem ilyen puccos, de ez a macera ez nem semmi
művészet, vagy mi elolvasni megerősíteni a degenerált karaktereket
ahányszor megerősítem, annyiszor kerülök át egy másik kurva jó adatbázisba?
egyébként meg olyan szarul van architekturálva, hogy a vírus szót el sem fogadja blog címnek
ez lenni az maga az ördög?
egyébként is utálok írni
beszélni sokkal szarabb
olvasni hulla karaktereket
az meg egyenesen morbid
beuys ki nem egy rossz zenész volt,
de úgy tartotta, hogy előbb az elhasználódott hangszert kell lecserélni ahhoz, hogy megint szóljon valahogy
szóval a képek
szóval a leg újabb projekt
elbírálás analizátorral?
anál íz tor
kanalizálom
ez szar volt
kanonizálom
ehető
utálom
a már szartortát is
- elnézést jozef, de az élet az halad tovább
már vannak sokkal szarabb sütik : )
na nézzük!